2009. december 17., csütörtök

Quimby - Lármagyűjtögető EP

Hogy a tudás önmagában még nem feltétlenül eredményez jót, az atombomba esete is bizonyíthatja. A Quimby pedig már túl sokat tud. Túl jó zenészekkel sokszor esik meg az, hogy már nem tudják, mit kezdjenek túlburjánzott képességeikkel. Ilyenkor többnyire elég szar dolgokat csinálnak. Nincs ez másképp Magyarország egyik legjobb zenekarával sem, ámbár nem árt megjegyezni: amit a Quimby-féle szar színvonalát a legtöbb magyar zenekar egész karrierje során sem tudja megközelíteni. A helyzet tehát nem olyan rossz.
Van ugyebár három új dal, amik közül kettőben (a két hosszabban) pozitívum, Livius énekel. Az entellektüellebb tinilányok lucskos álmaiban feltűnő, bohém macsó amorózó Kisstibi csak az Én és a bank című kis szösszenetben lép színre, vicces/bús gesztusokat gyakorolva elég feledhető módon. A dalok ettől függetlenül teljesen érdektelenek. Az első szám (Cuba lunatica) vázlatos értékeléséhez kell tennünk egy kisebb kitérőt: van ugyebár az a magyar zenekar, Siesta vagy Fiesta (várjuk az olvasói leveleket a helyes megfejtéssel, ezekért nem fogok én guglizni) ami ugye azt csinálja, hogy az összes Greatest Latino Hits Top 20 teszkógazdaságos válogatáscédét szépen magyarítják és nincs rajtuk mellszőr. Namármost a Quimby dal (ne hittem volna, hogy valaha ilyet fogok leírni, de) kábé ebben a szellemiségben fogant, annyi különbséggel, hogy ők tényleg tudnak zenélni. A Haverom a J.J. Cale című opus legfőbb erénye, hogy igen érdekes rálátást nyújt magyar underground sztárok popzeneszerzési kísérletére, jelen esetben kevés értékelhető eredménnyel.
És kábé ennyi az EP. Vannak persze még dalok, öt korábbi Quimby sláger 2009-es verziója, amikről már elsőre is tudtuk, hogy jók, most is biccentünk persze a lemezjátszónak, mikor felcsendülnek. Ezeket (csak ritkán volt/van szerencsém a Quimbyhez élőben) úgy rémlik, koncerteken variálgattak (lehet megerősíteni/kijavítani kommentben), tekintve, hogy már egy jó ideje mintha a könyökükön jöne ki ez az egész. Nos, ez nem baj, csak sajnos lassan a zenehallgatóknak is.

4 megjegyzés:

Gábor írta...

Egyetértve az új dalokkal kapcsolatos véleményeddel, hiányolom a dvd említését, mert szerintem marha jó kis koncertválogatásokat kaptunk vele. Legalábbis nekem már nagyon hiányzott ez :) Amúgy gratulálok a bloghoz, most találtam ide, nagyon jó kis összeszedett írások, figyelni fogom. Sok sikert!
üdv, Gábor

Nyerkös írta...

Szia, köszönöm. Az észrevétel jogos, annyira lekötött, amit a zenéről akartam írni, hogy a dévédét kifelejtettem az egészből, mit mondhatnék, igazad van.

Unknown írta...

Én és a bank egy szar??
Akkor te az eddigi Quimby-t is szarnak tartod biztos...Az egy igazán "kvimbis" szám, az a régi Tibi féle melankólia, és humor van benne amitől 15 éve vagyok a rajongójuk.
Mindenkinek vannak hullámvölgyei, Tibi keresi magát a józanok világában ez van :D

To Alcohol írta...

Én egyre csalódottabb vagyok minden Quimby koncert illetve "termék" után - kicsit azt érzem, hogy az egykori kísérletezgető, izgalmas zenekar a "megtaláltuk a saját hangunkat" jelszó alatt a Kilégzés óta csak jellegtelen, kommersz dolgokat csinál. Ahogy a kritika is írta: "a könyökükön jön ki az egész". Itt Debrecenben valami elképesztően gyenge koncerteket adnak évről-évre, "letudják a kötelezőt" és kész. Kár.